Látom baromi nagy volt a család lelkesedése az "ismerd meg Vietnámot a kulturális műemlékeken keresztül" projekthez :)) Szépséges ez a lány. Nem csodálják a helyi fiúk, hogy a sok ferdeszemű között van egy csodás fehér szépség is? Amúgy én most ébredtem, itt k...a sz..r az idő, úgy volt, hogy megyünk strandröpire, de így lehet, hogy elmarad:(
Szia, itt Panka. Végre fotók. Azt hittem, (én barom a Rambóból meg az Apokaipszis most-ból, meg a Szarvasvadászból-hogy az egyéb szintén végignézett ám Z kategóriás filmet ne említsem)hogy a vietnamiak alapvetően kedves segítőkész emberek, telve csupa jóval, csak a fanatikus Lenin hívők gyöpösek. OK, ez sekélyes tudom. Az iskola csuda jónak tűnik, én is odavagyok a nyitott tanteremért. A dinnyén én is jót kacarásztam, ez ugyebár egy közepes sárgadinnye méretének felel meg nálunk. A holland Felícián nem vagyok meglepődve-holland. A képekből kitűnik, hogy a várost a dzsungelből vágták ki, szerintem ha veteményes lenne a kertben a házatoknál, kéthetenként szüretelhetnél, olyan a klíma. A szemét meglep, állítólag Szingapúrban nagyon komolyan büntetnek akár egy kis papírfecni eldobásáért is. Azt hittem ez ott sincs másképpen. Luca elképesztően jól néz ki (azok a szemek...). Sztem hamarosan csivogni fog a takarítónénivel. Mi itt vidéken egyébként lassan rizstermesztésbe kezdünk, ahogy a Lőrincz javasolta pár hete, látva a Ruth kis vietnami rizstermermesztő kalapkáját, meg az eső mennyiségét, ami mostanság felénk hullik. Kíváncsi lennék, hogy mit szólnának a kertünkben garázdálkodó vaddisznók a változáshoz. (a rózsa virágát megeszik, de a bazsalikomot ott hagyják. Ki igazodik ki rajtuk?) A páratartalom nehezen elviselhető egy kontinentális éghajlathoz szokott embernek, nem is tudom hozzá lehet-e szokni, vagy hogyan tudod elviselhetőbbé teni a magad számára. Mostanság ritkán jutok géphez, bocsi a bőbeszédüségért. Azért rendületlenül várom a mail-ed. csók nektek,Panka.
Hát nem a legkellemesebb...két gép van az asztalon de fél óra volt míg a másiknál felállt a net, addig a mami meg megírt egy wall of text-es postot itt:D Na de a kávém még megvan és jó ki reggeli olvasmány volt ez, nagyon élvezem:D Haramdszorra futok eki az írásnak, hátha most sikerül:) Látom többen is írták, hogy nem éppen algusztusi az idő, de legalább van vietnami kalapom és ahogy a mami is írta (Panka:) lassan tényleg ráállunk a rizstermesztésre. A népekkel kapcsolatban meg, általában az ázsiaiak mind elég büszkék, de értékelik ha kiváncsi vagy a klutúrájukra. Mit hogyan esznek és miért, miért azt mondják adott helyzetben amit...stb. Lucusnak szerintem jó dolga lesz és sok barátja, hiszen tényleg kitűnik. Amiatt meg nem aggódnék, hogy nem tanul meg angolul, már csak azért sem mert könnyebb mint a vietnami. Utána néztem - bár ez lehet, hogy csak engem érdekel, mivel mindig is nagy ázsia fan voltam, főleg japán és magnákból meg animkból tanultam - vietnamban nincs sok manga...nem engedik kiadni. A legtöbb mangaka (az író) kimegy külföldre, viszont találtam egy manga kávézót. http://www.vietnam720.com/Virtual-Tours/Manga-Cafe-HCMC.163.html Ha van köztük aranyosabb akkor a gyereknek az olvasáshoz jól jöhet ^^ Nagyon kiváncsi vagyok, mert igazából nem sokat tudok vietnemról. Mármint a mostaniról. Olvastam Graham Green A Csendes Amerikai című könyvét, ami ugye a háború alatt játszódik, na meg láttam a Rambot, Apokalipszis most-ot és a szakaszt...de annál be kellett csukni a szemem kiskoromban:D Na de a lényeg, hogy kiváncsi vagyok az ottani irodalomra, igazság szerint az egész kultúrára, ezért is örülök a blogodnak ^-^ Jaj el is felejtettem! Voltatok már piacozni? (az az egyik legjobb dolog világon:) Csók! Ruth ^.^
Örülök nagyon, hogy te is olvasol. Lehet, hogy furcsának tartod, hogy ilyen lassan adagoljuk magunknak Vietnamot, de sajnos, veled ellentétben én mindig viszolyogtam ettől a térségtől, sohasem akartam idejönni. Úgy döntöttem, hogy a kultúrsokk elkerülése végett nem vetem be magam a rizsföldekre azonnal. Egyébként nem is baj, hogy így van, mert a Luca már attól kikészült, amit látott. Ez alatt csak azt értem, hogy a sok újdonság így is megzakantotta. tehát óvatosan duhajkodunk. Vannak egyébként nálam értelmesebb blogírók is, ajánlom neked a mai Vietnámról Bencsik Andrea blogját (bencsikandrea.blog.hu), ő már régebb óta itt van, nálam jóval érettebb személyiség, tehát nyilván mást tart érdekesnek. A junobikaz.wordpress.com lapon pedig egy Vietnamból hazaköltözött fiatal pár élményeit láthatod/olvashatod. Én remekül szórakoztam rajtuk. Nem, piacozni még nem voltunk, de sort kerítek rá, mert én is imádom. Ne felejtsétek plíz, hogy egy hete vagyunk itt, nem turistáskodni jöttünk, tehát nem célunk, hogy minden élményt két hétbe besűrítsünk. nekem Lucus miatt is be kell húzni a féket, muszáj az otthonihoz legalább hasonló körülményeket, életritmust teremtenem. Remélem, hogy nem fogok csalódást okozni. Tudod Ruth, az a klassz, hogy a blogolvasók mind másra kíváncsiak, ez engem is arra sarkall, hogy esetleg olyan dolgokat is megtegyek majd, ami egyébként eszembe sem jutna. :) Csók, meg anyádnak is, Luca üzeni, hogy megcsinálta a képeket, nemsokára feltölti. Adri
Ahoj mindenki!
VálaszTörlésLátom baromi nagy volt a család lelkesedése az "ismerd meg Vietnámot a kulturális műemlékeken keresztül" projekthez :))
Szépséges ez a lány. Nem csodálják a helyi fiúk, hogy a sok ferdeszemű között van egy csodás fehér szépség is?
Amúgy én most ébredtem, itt k...a sz..r az idő, úgy volt, hogy megyünk strandröpire, de így lehet, hogy elmarad:(
Pussz
Szia, itt Panka. Végre fotók. Azt hittem, (én barom a Rambóból meg az Apokaipszis most-ból, meg a Szarvasvadászból-hogy az egyéb szintén végignézett ám Z kategóriás filmet ne említsem)hogy a vietnamiak alapvetően kedves segítőkész emberek, telve csupa jóval, csak a fanatikus Lenin hívők gyöpösek. OK, ez sekélyes tudom. Az iskola csuda jónak tűnik, én is odavagyok a nyitott tanteremért. A dinnyén én is jót kacarásztam, ez ugyebár egy közepes sárgadinnye méretének felel meg nálunk. A holland Felícián nem vagyok meglepődve-holland. A képekből kitűnik, hogy a várost a dzsungelből vágták ki, szerintem ha veteményes lenne a kertben a házatoknál, kéthetenként szüretelhetnél, olyan a klíma. A szemét meglep, állítólag Szingapúrban nagyon komolyan büntetnek akár egy kis papírfecni eldobásáért is. Azt hittem ez ott sincs másképpen. Luca elképesztően jól néz ki (azok a szemek...). Sztem hamarosan csivogni fog a takarítónénivel. Mi itt vidéken egyébként lassan rizstermesztésbe kezdünk, ahogy a Lőrincz javasolta pár hete, látva a Ruth kis vietnami rizstermermesztő kalapkáját, meg az eső mennyiségét, ami mostanság felénk hullik. Kíváncsi lennék, hogy mit szólnának a kertünkben garázdálkodó vaddisznók a változáshoz. (a rózsa virágát megeszik, de a bazsalikomot ott hagyják. Ki igazodik ki rajtuk?) A páratartalom nehezen elviselhető egy kontinentális éghajlathoz szokott embernek, nem is tudom hozzá lehet-e szokni, vagy hogyan tudod elviselhetőbbé teni a magad számára. Mostanság ritkán jutok géphez, bocsi a bőbeszédüségért. Azért rendületlenül várom a mail-ed. csók nektek,Panka.
VálaszTörlésHát nem a legkellemesebb...két gép van az asztalon de fél óra volt míg a másiknál felállt a net, addig a mami meg megírt egy wall of text-es postot itt:D Na de a kávém még megvan és jó ki reggeli olvasmány volt ez, nagyon élvezem:D
VálaszTörlésHaramdszorra futok eki az írásnak, hátha most sikerül:) Látom többen is írták, hogy nem éppen algusztusi az idő, de legalább van vietnami kalapom és ahogy a mami is írta (Panka:) lassan tényleg ráállunk a rizstermesztésre.
A népekkel kapcsolatban meg, általában az ázsiaiak mind elég büszkék, de értékelik ha kiváncsi vagy a klutúrájukra. Mit hogyan esznek és miért, miért azt mondják adott helyzetben amit...stb.
Lucusnak szerintem jó dolga lesz és sok barátja, hiszen tényleg kitűnik. Amiatt meg nem aggódnék, hogy nem tanul meg angolul, már csak azért sem mert könnyebb mint a vietnami.
Utána néztem - bár ez lehet, hogy csak engem érdekel, mivel mindig is nagy ázsia fan voltam, főleg japán és magnákból meg animkból tanultam - vietnamban nincs sok manga...nem engedik kiadni. A legtöbb mangaka (az író) kimegy külföldre, viszont találtam egy manga kávézót. http://www.vietnam720.com/Virtual-Tours/Manga-Cafe-HCMC.163.html Ha van köztük aranyosabb akkor a gyereknek az olvasáshoz jól jöhet ^^
Nagyon kiváncsi vagyok, mert igazából nem sokat tudok vietnemról. Mármint a mostaniról. Olvastam Graham Green A Csendes Amerikai című könyvét, ami ugye a háború alatt játszódik, na meg láttam a Rambot, Apokalipszis most-ot és a szakaszt...de annál be kellett csukni a szemem kiskoromban:D Na de a lényeg, hogy kiváncsi vagyok az ottani irodalomra, igazság szerint az egész kultúrára, ezért is örülök a blogodnak ^-^
Jaj el is felejtettem! Voltatok már piacozni? (az az egyik legjobb dolog világon:)
Csók! Ruth ^.^
Szia Ruth!
VálaszTörlésÖrülök nagyon, hogy te is olvasol. Lehet, hogy furcsának tartod, hogy ilyen lassan adagoljuk magunknak Vietnamot, de sajnos, veled ellentétben én mindig viszolyogtam ettől a térségtől, sohasem akartam idejönni. Úgy döntöttem, hogy a kultúrsokk elkerülése végett nem vetem be magam a rizsföldekre azonnal. Egyébként nem is baj, hogy így van, mert a Luca már attól kikészült, amit látott. Ez alatt csak azt értem, hogy a sok újdonság így is megzakantotta. tehát óvatosan duhajkodunk.
Vannak egyébként nálam értelmesebb blogírók is, ajánlom neked a mai Vietnámról Bencsik Andrea blogját (bencsikandrea.blog.hu), ő már régebb óta itt van, nálam jóval érettebb személyiség, tehát nyilván mást tart érdekesnek. A junobikaz.wordpress.com lapon pedig egy Vietnamból hazaköltözött fiatal pár élményeit láthatod/olvashatod. Én remekül szórakoztam rajtuk.
Nem, piacozni még nem voltunk, de sort kerítek rá, mert én is imádom. Ne felejtsétek plíz, hogy egy hete vagyunk itt, nem turistáskodni jöttünk, tehát nem célunk, hogy minden élményt két hétbe besűrítsünk. nekem Lucus miatt is be kell húzni a féket, muszáj az otthonihoz legalább hasonló körülményeket, életritmust teremtenem.
Remélem, hogy nem fogok csalódást okozni. Tudod Ruth, az a klassz, hogy a blogolvasók mind másra kíváncsiak, ez engem is arra sarkall, hogy esetleg olyan dolgokat is megtegyek majd, ami egyébként eszembe sem jutna. :)
Csók, meg anyádnak is, Luca üzeni, hogy megcsinálta a képeket, nemsokára feltölti.
Adri