Nos, a mai délutánt is hasznosan töltöttük. Miután Luca csobbant egyet a medencében, én meg egy szemöldökcsipesszel epiláltam a lábszáramat, elmentünk plázázni. Célpont a Diamond Plaza volt, ami a honlapja alapján (www.diamondplaza.com.vn) egy hiperszuper hely, ahol ugyi minden van, mi szem-szájnak ingere. Tulajdonképpen csak Lucának akartam Crocs papucsot venni, mert az délutáni esőkre az a legjobb.
Megérkeztünk, és nézni nem volt tereh, ami elénk tárult. A pláza ugyanis elég aprócskának bizonyult abban a bazi nagy épületben. Az elrendezése nagyjából a csabai Univerzál (pestieknek a régi Sugár) áruházat idézte. Nem boltok vannak, hanem részlegek, vagyis jelen esetben részlegecskék, békében egymás mellett, mögött. Mindenből egy kicsi. A földszinten egy kis Lancome, egy kis Shiseido, egy kis L'Occitane, egy kis Clinique, Cartier, Furla egy kis stb, az emeleten egy kis French Connection, Converse, Sketchers, Gant, Keds, Longines (!), feljebb meg sportmárkák. De mindenből az itthon kapható választék töredéke.
Rajtam kívül egyetlen nyugati ember sem volt az épületben, csak Luca, így aztán az itt élő expatek tudhatnak valamit. Amúgy meg Gullivernek éreztem magam, a Liliput nevű helyszínen, mert a kis viet eladólányok a cicimig értek, és harmadakkorák voltak, mint én.
És ami érdekes volt: a vásárlók valahogy nem passzoltak a kiállított luxusmárkákhoz. PradaKati kérésére fogok divatösszeállítást is közölni, de ahhoz még több megfigyelést kell végezzek. Itt ebben a plázában mindenki olyan cuccokban volt, amilyeneket otthon a kínai boltok választékában láthatunk. Semmi kirívó elegancia, stílus. Saigon egyik legelegánsabbank beállított plázájában nem jöttem rá, mi itt a trend.
Illetve egy dolog világossá vált. Ezek a gyerekméretű nőcik gyerekként szeretnek mindent, ami csillog. Szerettem volna magamnak is venni egy pár ünneplős cipőt, de nem csak azért nem kaptam, mert 40-es méretet már nem tartanak, hanem azért sem, mert egy egyszerű példányt szerettem volna, az meg nem volt. Csillogós, strasszos, villogó, neadjisten világítós darabok, azok igen. Lucusnak is hasonló okokból nem kaptunk cipőt. Homlokig húzta az orrát a választéktól.
Egyszerű példát mutatnék. A fekete a Magyarországon kapható papucs, a másik meg az itt. Ugyanannak a márkának, ugyanaz a modellje. A táskákkal is ugyanez a helyzet.
Vihogva tapasztaltam azt is, hogy az útikönyvek nem hazudnak. Simán le akarják vágni a külföldieket. Mivel a méreteim miatt nem élhetek rejtőzködő életmódot, velem is ez történt. Venni akartam egy hajráfot, mert már unom a napszemüveget a fejem a tetején. Kértem egy egyszerű, fekete darabot. Mondom a csajnak, hávmáccs? Mondja, hogy túháni. Mi a f...? Túháni. Túháni, túháni... mutattam, hogy írja le. 2oo ooo (nos, ha a vietnámi árból levágtok kettő nullát, az a magyar ár) VND. Beleröhögtem a pofájába.
Szia! Megkönnyebbülten látom, h kb minden oké. Lakás, környék, kaja szuper, kislyány jókedvű, a helyiek mentalitása megfejtve. Megjósolom, h jövő nyáron látlak egy bevásárló körút erejéig - 40-42-es méretre - aztán boldogan röppensz vissza egy újabb évre.
VálaszTörlésCelal már indulna Saigonba - én egyelőre maradnék - csak ne kelljen itt lennie. Pénteken belecsapott a villám a Commerzbankba, van Isten! (Komoly) Nem mondtuk hiába, h a ménkű csapjon bele... Sok puszi
Judit
HeloHelo!!!
VálaszTörlésMegvagyok nem tüntem le az éterről, csak mindig van valami faszság!! Na de ma nagyon megörvendeztettél a telefonhívásoddal, bár erőteljesen gondolkodtam a számkiíráson, mi a franc ez a szám??!!! A facebookra írtam , de akkor ezt kihagyom a jövőben! Tök izgi dolgokat műveltek, folyamatosan sárgulok az irígykedéstől!Úgy látszik a sárgák üzleti érzéke mindenhol ugyanolyan! Égtáj és ország nem számít, csak vedd meg a sok szarját lehetőleg minél drágábban! Elképzeltelek titeket abban a csoda plázában, és halálra röhögtem magam! Amit a fészbúkra írtam nem írom le mégegyszer, remélem sikerül egyszer elolvasnod!Tegnap kicsit kifogott rajtam a számítógépes technika, gondoltam telefonos segítséget kérek tőled, mire benyomtam hogy Adri,leesett, hogy nem biztos hogy jó ötlet téged Saigonban felhívni!!! Utána egy órát röhögtem a faszságomon, de sikerült egyedül megoldanom a dolgot, és nagyon büszke voltam magamra!!Még mindig furi, hogy a világ másik felén vagy és nem a szomszédban!Na nem érzékenykedek, sok puszi nekte: Brigi
Segítség!!
VálaszTörlésNem tudok a Lucus blogjába írni, valami miatt nem tudom elküledni! A profilnál nem enged tovább a nevemmel! Miért???? Pedig a jó szándék megvan bennem!!
Teljesen elvagyok tájolva. Szégyen, de be kell látnom, hogy ugyan olyan tahó általánosító módon közelítettem meg az ázsiaiakat, amin én vagyok kiakadva pl. az amcsikkal kapcsolatban. Mert a japánok hihetetlenül trendik és kreatívak és én azt hittem, hogy ez jellemző az egész régióra. Az a pacsker durva, nagyon durva. A koreai tv-n (ami nem más, mint egy nemzeti image csatorna-Arirang) láttam pár klippet. Vagy meghal a csaj a végén és a lányos fiú az esőben a könnyei között tépve az ingét szenved, vagy pedig durván szexi lányok éneklik ezt a neoton famíliás pop-ot. Tényleg olyan, mint ha a tini regényekben élnének innen nézve. Nagyon köszi ezt a bejegyzést. Már nagyon szeretném látni (meg bringázni kicsike kalapkában.) Megyek vásárolni, Illés költözik Barcelonába, még főzök egy uccsó anyait. csok nektek, panka.
VálaszTörlésAz ablakrács csudaszép! panka
VálaszTörlésKati, állítólag van itt valami Fashion Street (vagy sikátor?), ahol a helyi celebritások vásárolnak helyi tervezésű dolgokat, majd egyszer csak rátalálok. És akkor tudósítok is.
VálaszTörlésArirang itt is van, a koreai szappanoperák angol felirattal mennek, nyihogok a röhögéstől folyamatosan.