Bangkok 7.

Azt a kacskaringós istennyilát!!! Minden, amit a Bangkok 3 címszó alatt írtam a turistarendőrségről, a király magántemplomáról, az építész csávóról, a királyi drágakő üzemről... egy hatalmas átverés része volt!!! Figyeljetek csak, bejegyzés a Tripadvisor honlapról, 2oo9-ből:

Hi, we had a great time in Bangkok, and had a seemingly serendipitous last day culminating at the Royal Lapidary Company. We would like to share our experiences with you as a cautionary tale.

This is the sequence of events which will be familiar to some of you.

We went to the Grand Palace on our last day, and were met by a man in tourist police uniform who said it was closed for 2 hours due to special prayers for the king who was sick (it was true the king was sick), then suggested we go to the private royal family temple which was not open to the public but only for today, a special day for ancestor workship. Shouldn't have believed this as the Grand Palace is open every day, but we were taken in by the tourist policeman's uniform! He had even told us to trust no one but the tourist police. He called us a cheap tuktuk which took us to the private royal family temple where we were met by a tall pleasant-looking man in a tie (who called himself Songchai) who said he was an architect (and ex-monk) overseeing the restoration of the temple and we were very lucky as most tourists did not know about this temple, let alone being open for the one day of the year today. In fact the whole street had been cordoned off an hour earlier for the royal family who had been there for prayers! We got a personal guided tour by him and his boss (Mr. Jessida, apparently a director of the temple and profesor of architecture). They were very nice to us. Then said we were very lucky and blessed by Buddha and told us to go to the Royal Lapidary company which was owned by the royal family and weren't we lucky, just for today there was a tax free and 15% off sale.

Aki nem tud angolul, annak összefoglalom: pontosan azt írja le a csaj, ami velünk történt. Ment volna a palotába, megközelítette egy turista rendőr, aki elmondta, hogy a palota most 2 óra hosszat zárva van, mert a beteg királyért imádkoznak, de menjünk el a király magántemplomába, az csak ma van nyitva. Ott várta a magas, elegáns építész-restaurátor, aki körbevezette a templomon, amiről ugye a turisták nem is tudnak, és milyen szerencsések stb. stb. És hogy menjen el ebbe a Royal Lepidary üzembe, ami a királyi családé, és hogy hoppá, mekkora szerencséje van, csak ma engedménnyel vásárolhat...

Basszus! Mi nem buktunk nagyot az üzleten, mert a Lucus ezüstlánca otthon is annyi, amennyi, de egy csomó turista dollárezreket hagy ott ékszerekért, amelyek a vételi ár töredékét sem érik. Csak ma, csak most...

Mi csak egy napot buktunk, ami akkor tök jónak tűnt (tehát: ami túl jó, hogy igaz legyen, az tényleg nem igaz), így retrospektive azonban tök hülyének érezzük magunkat, hogy ennyire beszoptuk a dolgot. Milyen hülye beidegződés: az egyenruhának mindent elhiszünk, elfelejtve, hogy Ázsiában vagyunk, ahol senki és semmi sem az, aminek látszik.

Holnap visszamegyünk a palotához, és ha valaki hozzám szól, esküszöm, úgy elküldöm a jó k... anyjába, hogy attól koldul.

Mára pihenőnapot szavaztunk meg, mert a soknapi gyaloglást ki kell heverni. Minden visszaszívva, amit a kedves, aranyos thai-okról mondtam.

Na, itt a templom is:

I found out that the Royal Family's 'private' temple that the friendly 'tourist policeman' sent us to is actually Wat Ratchabophit, which is actually open every day of the year. It is just off the beaten track and not on all tourist maps.

Ettől függetlenül I LOVE BANGKOK.