Botrány az iskolában

Na szóval, a ma reggeli Született Feleségek gyűlésről (ami közben kiegészült Melodyval, aki az amerikai Georgia államból érkezett) Jo igazoltan hiányzott. Ugyanis egy olyan összejövetelen kellett részt vennie, ahol az iskola pszichológusa beszélgetett a kilencedikesek anyukáival a botrányos táborozást követően.

A következő történt: az ISHCMC-ben negyediktől felfelé kötelező osztálykirándulások vannak. Egy hét itt meg ott. Repülővel, öt csillagos szállodával. Elvileg nem lehet baj. Viszont csapatépítő tréningeket is beépítenek a programba. A kilencedikeseknek vadvízi evezés jutott. Szerintem Vietnamban ilyet szervezni hatalmas felelőtlenség, hiszen ezek vezetni sem tudnak, nem hogy evezni. Nos, a kilencedik évfolyam kidörzsölte a szeméből az álmot a Hiltonból jövet, és elindult vadvízi evezni. Se a kísérőtanárok, se a két túravezető nem tudott úszni. Az egyik csónak felborult, egy kislány alászorult és bevágta a fejét. Az osztálytársai szedték ki, mentőautó száguldott érte. Hatszáz kilaméter oda, hatszáz kilaméter vissza, mert ugye mentőautó nincs a Hiltonban. A gyereknek semmi baja sem lett, de azért mégiscsak no.

De a gyűlést nem ezért hívták össze. A kiránduláson ugyanis a koreai fiúk sört csempésztek a szállóba és minden este merevrészegre itták magukat. Tizenöt évesek, könyörgöm. Szóval, most az iskolapszichológus beszélgetett az anyukákkal a tinikori italozásról stb. Basszus papa, ha ezt nálunk is bevezették volna... Kisfiam, emlékszel? A fater napokat ülhetett volna ilyen gyűléseken. Asszem egy kicsit eltúlozták a dolgot. Bár állítólag az amerikai anyukák mindig kiakadnak az ilyeneken, mintha ők sohasem csináltak volna ilyet. Jot a szívroham kerülgette, mert inkább velünk kávézott volna. Ugyanis a szomszéd asztalnál ültünk, és Liórával meg Melodyval kegyetlenül röhögtünk. (Persze nem az iskolában volt a míting. legyünk kérem szépen megfelelően lazák, minden anyuka úgy kiöltözött, mintha színházba készült volna, és beültek a Blu-ba, ahová mi is járunk.)

Arról persze nem esett szó a mítingen, hogy az egyik vietnami gyerek beöltözött vietkongnak, még az arcát is megfestette harcra készen, és egy késsel járkált egész éjjel. A gyerekek (akik nem voltak részegek) le sem merték hunyni a szemüket, mert mi van, ha a delikvens bekattan, és elvágja a torkukat. És azt a pár sört sajnálták a gyerekektől...