Bocs

Ne haragudjatok, hogy megint elmaradtam, de olyan tetű lassú az internet (nem, nincs köze a földrengéshez, állítólag átvágtak egy kábelt valahol a tengerben), hogy nincs türelmem kivárni, míg betölt egy-egy oldalt. De mivel jönnek a szemrehányó üzenetek facebook-on (ami be van itt tiltva, csak különböző praktikákkal jutunk hozzá, nem is minden nap) és mailen, bejelentkezek. Hátha reggelre készen is lesz ez a szösszenet.

Jelentem az értünk aggódóknak, hogy jól vagyunk, ma kaptam egy mailt a követségtől, hogy a viet elvtársak mérik a sugárzást, oszt majd szólnak, ha csomagolni kell. Szerintem tök mindegy, valahol valaki biztosan hazudik a kommunikációs láncban, tehát kihúzzuk még a maradék 3 hónapot.

Az időjárás melegről kezd kurva melegre váltani, lassan-lassan beköszön az esős évszak. Ma például egy igen alacsony légnyomású esőfelhő ülte meg Saigont, konkrétan levegőt sem lehetett kapni, mindenki (nyugati) várta az esőt, mint a megváltót, esett is három csepp, aztán semmi. Állítólag nem kellene még ilyen időnek lenni, de hát hol olyan az időjárás, mint amilyennek az emberek ismerik? A konyhából egy csapásra eltűntek a hangyák, tehát tutira jön a monszun.

A múlt hét érdekes volt, főleg Luca sulijában. Igyekszem elkapni olyan időszakot, amikor fél óra alatt lehet feltölteni egy képet (nem másfél), és akkor megírom. Képes beszámolót terveztem, ebből nem engedek.

Tehát ne aggódjatok, mi sem tesszük.