Takony és honvágy

Történésekben kevés, takonyban annál gazdagabb hetünk volt. Múlt hét pénteken Lucus kezdte, én vasárnap reggel, Kenan pedig hétfőn csatlakozott. Igazából nem tudjuk, mint volt, mert Saigonban is elindult az influenza járvány, a h1n1 is, meg a másik is. Elképzelhető, hogy valamelyiket beszoptuk, mert sokkal rosszabbul voltunk, mint egy sima nátha, viszont azért annyira rosszul nem voltunk, mint amit az influenzáról írtak. Most vagy az van, hogy kemény nátha volt, vagy pedig a 2009-es védőoltásunk még mindig kitartott, ezért enyhébb tünetekkel megúsztuk a dolgot. Most a télen nem oltattunk, igazság szerint el is felejtettük, nekem az influenza valahogy a télhez kapcsolódik, itt meg minden van, csak tél nincs. Influenza viszont van, így aztán ha visszajöttünk Kuala Lumpurból majd fontolóra veszem a dolgot.

Az iskolában is sokan betegek, gyerekek is, meg tanárok is. Több levelet kaptunk, hogy mindenki maradjon otthon, aki egy kicsit is szarul érzi magát. Reggelente a tornatanárok lázmérőkkel felszerelkezve állnak a kapuban, és minden belépő lázát megmérik. 37 felett mindenkit hazaküldtek, nem szaroznak egy csöppet sem. Luca hétfőre már jól volt, egy kis orrfolyással simán beküldtem. Én viszont két napig az ágyat nyomtam, Kenan se festett jobban, de neki be kellett ugrania a munkahelyére, mert tárgyalásai voltak. Isten áldja a Panadolt.

No de, most már mindannyian jól vagyunk, még szerencse, hogy az utazás előtti héten kapott el bennünket a dolog, nem lett volna kellemes ezzel repülni.

Honvágy... Bár örültem neki, de kicsit csodálkoztam azon, hogy Luca mennyire jól bírja itt a család nélkül. Olyannyira, hogy legtöbbször le sem akar ülni a családdal meg az otthoniakkal skype-olni. Aztán tegnap borult a bili. Valami más miatt kezdett sírni, de aztán kijött ez is. Hogy ő azért nem akar mamával, papával meg mindenkivel beszélni, mert "csak úgy tudok itt boldogan élni, ha nem gondolok rájuk. És amikor beszélünk, az mindig annyira fáj utána, mert úgy hiányoznak." Ugyanolyan módszerekkel óvja a kis lelkét, mint az apja. Még el is magyarázta a kis elméletét: "Milyen érdekes az anya, hogy aki elutazik, az nem akar hátra nézni, pedig muszáj, mert akik otthon maradnak, azok meg megpróbálják elérni azokat, akik elmentek."

Szóval tegnap előkerült rendesen a Bárány utca, meg a mama főztje, meg a csavargások papával. Tehát nyugodjatok meg, hiányoztok a kisasszonynak, csak menteni próbálja a lelkét. Jó lecke volt ez nekem is.