Lassan csomagolunk

Hétfő este indulás.
Most ott tartok, hogy nagyon szeretnék már ott lenni. Az már gondolom nem működik, mint az Ezeregyéjszakában, hogy lehunyom a szemem, és máris ott vagyok, mert tönkremennének a légitársaságok. Így meg én megyek tönkre...
Egy bőröndöt már megtöltöttem gyógyszerekkel és Dove golyós dezodorral, mert állítólag az pont nincsen. Én meg, ahogy közeledik az indulás időpontja, egyre inkább ragaszkodni látszom a megszokott dolgaimhoz.
Napok óta mást sem csinálok, csak búcsúzkodok. Van, hogy naponta háromszor-négyszer. Ma a nagyanyám kerül sorra, ez nehéz lesz. Tudom én, hogy egy év gyorsan elszáll, de akkor is.
Pakolás... tulajdonképpen nem is viszünk sok cuccot. A legjobb tanács eddig az volt, hogy pakoljak be egy évre való melltartót, mert egész Ázsiában nem árulják a méretemet. Jó. Vettem hatot, csak elég lesz. Most még csak az a biztonsági háló sincs mögöttem, hogy ami itthon marad, a faterom utánunk hozza. Pest és Gyula között ez mindig jól működött. Bár, ha jól belegondolok, a gyerek birkás alvótakaróján kívül minden más nélkül el lehet lenni egy évig.
Kedves Erzsi, nem zabszem van a fenekemben az indulás miatt, hanem egy görögdinnye. Annyira ismeretlen számomra az a hely, mintha a Holdra lőnének ki, és eddig kábé annyira is vágytam oda. Kenan megígérte, hogy ha nagyon elegem lesz, átugrunk Hongkongba. Hű, de jó.

NO PARA

Annak ellenére, hogy még nem akadt senki, aki teljes szívéből azt tudta mondani, hogy jó lesz nekünk Ho Chi Minh városban, ma először azt érzem, hogy iszonyatosan szerencsés vagyok, hogy eljuthatok oda. Talán még nincs is elég messze...
Augusztus 2-án indulunk, a papírmunka lassan kész. Miután a külügy lepecsételte, amit az igazságügy előtte lepecsételt, most már a vietnami konzulátus is pecsételni fog, hétfőn állítólag a kezemben lesz minden.
El kellene gondolkodjak azon, hogy mit viszek magammal, főleg Luca miatt, de csak annyi telik tőlem. hogy a búcsúbulikat szervezzem. Akinek van ötlete, hogy mi nélkülözhetetlen arrafelé, legyen kedves kommenteljen, hogy okosodjak. Nekem a Valerianan kívül semmi sem jut eszembe. A gyerek is csak az alvóstakaróját emlegeti. Na?